Hey Mindenki,

Bill egy történetet mesél nekünk most!

Bill Bell tollából :

Amikor Spencer itt hagyott minket,hangszereit Ben Jhonsonra hagyta . Azért említem ezt meg, mert egy eredeti hat-húros gitárt Brady számára is hagyott – azért hogy vigyázzon rá, azért hogy megtartsa azt a családunk számára

Azt a gitárt én vettem Spencernek (Továbbadtam neki, amit egy barátom adott vissza még 1980 -ban). Mindig volt hát gitárom, de igazán sohasem játszottam. Szóval, amikor láttam, hogy Spencer előveszi azt,és magától tanul játszani rajta, csak úgy neki ajándékoztam. (Azt hiszem, nem lehetett több akkor 14 évesnél).

Az a gitár vele volt élete végéig.

Miután elment, a gitárt az anyukája házában helyeztük el. Ez az a hely, ahol a többi hagyatékát is őrizzük – remélve, hogy eleget tettünkaz összes  utolsó kérésének, ideértve hogy hamvait a Marianna Árok fölött engedtük utolsó útjára (nem hangzik túl egyszerűen).

Meglehet, Ben klimpírozott rajta párszor az elmúlt néhány évben, amikor látogatóba jött, de ezeken az alkalmakon kívül érintetlen maradt. Azt hiszem, Ben ezen játszott első közös rendezvényünkön, az első  Spencer Bell Memorial Koncerten 2007 -ben.

Abban az évben, augusztus 28-án, a koncert után, hogy a régi szobájában fogom elhelyezni a gitárt. Tárolok ott még néhány művészeti alkotást tőle, de véleményem szerint a gitár foglalja el ott a központi helyet.

A múlt éjjel először kinyitottam a nagy ládát , és előkaptam a gitárt néhány percre. Reméltem némi mágikus inspirációt, hogy Spencer lelke megmozgatja ujjaimat a húrok felett, majd hirtelen eljátszottam rajta a „Go To Hell” –t, úgy emlékszem. Természetesen az öreg portéka meglehetősen gyatrán muzsikált.

Mindegy, a láda nyitógombja alatt egy kartonpapíron írás jelet találtam – amit minden utcai zenész használ, aki néhány poggyásszal utazik csupán, a felirat el volt porladva szinte teljesen. Ez állt rajta:

Nem törtem meg,
Nem vagyok hajléktalan
Csupán kissé éhes vagyok
(szóval itt kell lennem a móka miatt…..
min változtat ez?)

Ez az én fiam……Próbált ”Valami jó dolgot csinálni, Pénzért.. Némi Élelemért” (És nem volt B Terv, rendben?)

A gitártokban találtam még egy eredeti Spencer dalszöveget ,a “Better Than That” és néhány feljegyzést a fibonacci sorozatról….Megint ez, ha ismerted Spencert tudod, hogy profi volt a kombinatorikában, a dolgok véletlenszerű ismételgetésében. Ő egyszerre ott tudott lenni mindenhol számomra és mások számára is. Egyszóval, Spencer mentálisan sziklaszilárd volt, ami a kreativitást illeti…

Ezt csak egy gitár tudta elmondani…………

Címke:

This entry was posted by Angie on kedd, szeptember 21st, 2010 at %H:%M and is filed under A kötöttségek összekötnenk minket. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.